A kémiai reakció sebessége arra a sebességre vonatkozik, amellyel a reagensek termékekké alakulnak, amelyek a reakció során képződő anyagok. Az ütközéselmélet elmagyarázza, hogy a kémiai reakciók különböző ütemben fordulnak elő, azzal a javaslattal, hogy a reakció lefutásához elegendő energiának kell lennie a rendszerben ahhoz, hogy a reagens részecskék ütközzenek, megszakítsák a kémiai kötéseket és képezzék a végterméket. A reaktáns részecskék tömege határozza meg az esetleges ütközéseknek kitett felület nagyságát.
A reakció sebessége
Számos tényező, beleértve a reakcióhoz rendelkezésre álló részecskék tömegét és koncentrációját, befolyásolja a kémiai reakció sebességét. Bármi, ami befolyásolja a részecskék közötti ütközések számát, szintén befolyásolja a reakció sebességét. A kisebb tömegű, kisebb tömegű reaktáns részecskék növelik az ütközések esélyét, ami növeli a reakció sebességét. Egy távoli reaktív helyekkel rendelkező hatalmas komplex molekula lassan reagál, függetlenül attól, hogy hány ütközés történik. Ez lassú reakciósebességet eredményez. A kevésbé masszív részecskékkel járó reakció, amelynek nagyobb felülete van az ütközésekhez, gyorsabban halad.
Koncentráció
A reagensek koncentrációja határozza meg a reakció sebességét. Egyszerű reakciókban a reagensek koncentrációjának növekedése felgyorsítja a reakciót. Minél több ütközés van az idő múlásával, annál gyorsabban haladhat a reakció. A kis részecskék tömege kisebb, és nagyobb felület áll rendelkezésre más részecskék ütközésére. Más bonyolultabb reakciómechanizmusokban azonban ez nem mindig igaz. Ez gyakran megfigyelhető olyan reakciókban, amelyekben hatalmas, nagy tömegű és tekervényes fehérjemolekulák vesznek részt olyan szerkezetek, amelyekben mélyen el vannak temetve a reakcióhelyek, és amelyeket ütközés útján nem lehet könnyen megközelíteni részecskék.
Hőfok
A hevítés több kinetikus energiát ad a reakciónak, aminek következtében a részecskék gyorsabban mozognak, így több ütközés következik be, és növekszik a reakció sebessége. Kevesebb hőre van szükség a kisebb részecskék kisebb tömegű energiájához, de negatív eredményeket hozhat nagy masszív molekulákkal, például fehérjékkel. A túl sok hő denaturálhatja a fehérjéket azáltal, hogy struktúráik energiát szívnak fel és megszakítják a molekulák metszeteit összetartó kötéseket.
Részecskeméret és tömeg
Ha az egyik reaktáns szilárd, a reakció gyorsabban halad, ha porrá őröljük vagy szétaprítjuk. Ez megnöveli annak felületét, és több kisebb tömegű, de nagyobb felületű apró részecskét tesz ki a reakció többi reagensének. A részecskeütközések esélye nő a reakciósebesség növekedésével.
A grafikon, amely az időt mutatja a teljes termékmennyiséghez képest, azt mutatja, hogy a kémiai reakciók általában megkezdődnek gyors ütemben, amikor a reaktáns koncentrációja a legnagyobb, és fokozatosan lassul, ahogy a reagensek vannak kimerült. Amikor a vonal eléri a fennsíkot és vízszintessé válik, a reakció befejeződött.